Szezonértékelő /junior/ - Itthon a rájátszásig meneteltünk

A 2017-18-as szezonban két fronton mérette meg magát U 20-as együttesünk, akik a hazai bajnokság mellett az osztrák junior ligában is a jégre léptek.

Mint köztudott, a nyugati szomszédoknál nem sikerült kivívni a negyeddöntőbe jutás jogát, a honi jégen viszont volt lehetőség a javításra. Az alapszakaszban kilenc csapat versengése során a 4. helyet csíptük meg, a középszakaszban viszont a 2. helyen végeztek a mieink. A rájátszásban az UTE együttesével találkoztunk, de innen már nem tudtunk feljebb lépni, ami csalódás az elmúlt két szezon eredményeinek (3. és 4. hely) tükrében. MÁTHÉ CSABA vezetőedzővel a vártnál némileg gyengébb szereplés okairól és körülményeiről beszélgettünk.
 

- Milyen célkitűzéssel vágtatok neki az idénynek?

M.Cs.: Előzetesen a rájátszásba kerülés volt a célunk, amit sikeresen teljesítettünk. A középszakaszban mindösszesen két meccset kellett lejátszanunk, mind a kettőt gond nélkül nyertük. A rájátszásban az alapszakasz ötödik, a középszakaszban velünk azonos pontszámot szerző UTE együttesével kerültünk szembe. Hazai pályán 4-1 arányban kikaptunk tőlük, ami különösen fájdalmas volt, mivel végig mi nyomtunk, jóval több helyzetet dolgoztunk ki, mint az ellenfelünk. Ez alatt ők szinte a semmiből szereztek gólokat, így kicsit távolabb kerültünk a továbblépéstől. Azzal a tudattal érkeztünk Újpestre, hogy minimum 3 találatot kell elérnünk a hosszabbításhoz. Aztán a találkozó elején emberelőnyös helyzetben kaptunk egy gólt, ezzel valamennyi tervünk füstbe ment, újra kellett szervezni a játékot. Ezúttal is jóval többet lőttünk kapura (34 alkalommal, 22-vel szemben), de semmi sem akart bemenni. Végül sikerült ugyan kétszer betalálni, ám ez nem volt elegendő. A fiúkra nem lehetett panasz, küzdöttek, harcoltak tisztességgel, de a magyar bajnokságban – az EBYSL-hez hasonlóan – főleg mentálisan elfogytunk az idény vége felé. A legjobb négy közé akartunk bejutni, ami sajnos nem sikerült. Ez az idény ismételten rávilágított az EBEL-indulás kiemelt jelentőségére; a tempóbeli különbség világosan megmutatkozott, amikor azokkal az együttesekkel mérkőztünk, akik nem vettek részt az osztrák bajnokságban.
 

- A játékerő tekintetében hová helyeznéd a csapatodat?

M.Cs.: Együttesünket erős középcsapatként jellemezném, éppúgy, mint az osztrák junior ligában. Eléggé nehéz különválasztani a két bajnokságot. Az EBYSL „magyar csoportjához” tartoztunk, a hazai ellenfelek ellen lejátszott mérkőzések eredménye beszámított az osztrák pontvadászatba, a Pesterzsébettel  és a Jegesmedvékkel vívott találkozók kivételével. Bár a két bajnokság nem azonos módon szerveződött, gyakorlatilag csaknem azonos helyezési számmal végeztünk. Itthon az alapszakaszban 14 meccset nyertünk meg, hetet elveszítettünk, ami szerintem a tényleges erőviszonyoknak megfelelő eredmény.
 

- Két évvel ezelőtt a 3. helyen zártunk, tavaly a negyediken; többen megjegyezték, hogy csúszunk visszafelé. Mi a véleményed erről?

M.Cs.: Az előző két szezonban jóval erősebb volt a keretünk, olyan játékosok is szóhoz jutottak, akik jelen voltak a felnőtt mezőnyben is, ami jelentős különbség. Most nem igazán tudtunk erősíteni; a légiósok összességében alulteljesítettek, egyedül Kuleshov játéka volt megfelelő és az ifik sem tudtak tartós meglepetést okozni. A bajnokság lefolyása pedig – gondolok itt az idény végén tapasztalt visszaesésre – nagyban hasonlított az osztrák ligában történtekre. Egyébként itthon is voltak igen jó meccseink, előfordult, hogy az ifik hoztak le egy-egy találkozót, az idény vége felé azonban már ők sem tudtak plusz lökést adni a játékunknak. A középszakaszban lehokiztuk a Jegesmedvéket, biztosan nyertünk a Pesterzsébet ellen, a rájátszásban viszont 7 gólt kaptunk az Újpesttől és csak négyet lőttünk nekik. A kapusteljesítmények terén egy kicsivel többet vártam, röviden szólva a bravúrok hiányoztak. Az UTE ellen pontosan ez a momentum döntött: úgy éreztem, hogy nem a csapat, hanem a kapus ellen veszítettünk!
 

- Az osztrák ligához hasonlóan itthon is gond volt a gólszerzéssel és az emberelőnyös játékkal. Szerinted az okok is hasonlóan alakultak?

M.Cs.: A emberelőnyös hokinkból hiányzott az a játékos, aki fórban képes összefogni, irányítani az egész sort. Ennek hiányában nem működött a kémia a játékosok között, lassan gondolkoztunk és a szükségesnél lassabban koriztunk, ahelyett, hogy az egyszerű, de hatékony megoldásokat alkalmaztuk volna. A probléma kialakulásában a szűkös játékos létszám is szerepet játszott. Játékosaink a szükségesnél kevesebbet tudtak pihenni, a hajrára mentálisan elfáradtak és gyakran hoztak rossz döntéseket. Ráadásul sorra jöttek a sérülések is, így az idény végén már nem volt az együttesben egy olyan kulcsfigura, aki képes a javunkra eldönteni a mérkőzéseket.
 

- Összességében hogyan értékeled a szezont?

M.Cs.: Mindent összevetve úgy vélem, hogy a csapat teljesítménye lehetett volna jobb, de csak abban az esetben, ha jobban koncentrálunk a kritikus helyzetekben. Ehhez magabiztosság kell és erősebb fókuszálás, ami ezúttal hiányzott. Előrébb lépni akkor tudunk, ha fizikai erőben és koncentrációban javulunk az előző szezonokhoz képest. Számításba kell venni azt is, hogy a mi együttesünkben jóval kevesebb volt a ténylegesen junior korú játékos, mint az ellenfeleink java részénél, ezáltal mindvégig nehezen kiegyenlíthető hátrányban voltunk. A jövő év U 20-as csapata a személyi állományát illetően erősen hasonló lesz a mostani együtteshez, de a túlkorosoktól a jelenleginél biztosan komolyabb támogatásra számíthatunk. Így több esélyünk lesz a sikeres szereplésre.


DEBRECENI HOKI KLUB (U 18-U 20)

Ne maradj le semmiről!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

  • PWC
  • B.R.A. Company
  • CJHL
  • Marczi Skate
  • Debreceni Sportcentrum
  • ZolComp Network Kft.
  • Debreceni Jégcsarnok