Szezonértékelő 2020-21 | U21

Az idény fő eseményeit György József vezetőedző elemezte.

A 2019-20-as bajnoki szezont a DHK junior csapata az igen előkelő 3 helyen zárta. Az említett idény sem a legjobb előjelekkel indult, de a kis létszámú, ám rendkívül motivált együttes az orosz légiósok vezetésével végül odaért a bronzérmes pozícióba. Természetesen mindenki azt remélte, hogy a remek széria a 2020-21-es szezonban is folytatódik, bár korán kitűnt, ez a „szinte lehetetlen” kategóriába tartozik, így sem sok hiányzott a rendkívüli bravúrhoz.


Az idény előkészítése

A koronavírus járvány nagy mértékben korlátozta a felkészülési lehetőségeinket. Május elején tudtunk nekifogni egy 6 hetes alapozásnak, ahol kiderült, hogy ki mennyit dolgozott a karantén időszakban. A közös felkészülés hat hete alatt sikerült valamelyest megszereznünk az állóképességünket, majd az erőfejlesztés lett az elsődleges célunk. Ezután a fiúk egyéni edzéstervet kaptak a következő 4 hétre, ennek végeztével 6 napos edzőtáborba vonultunk Sátoraljaújhelyen, ahol napi egy jeges és 2-3 száraz edzéssel sikerült megalapozni a további felkészülést. Augusztus hónapban a szokásos, négyhetes debreceni edzőtábor következett, ahol napi 1-2 jeges és 1-2 száraz, valamint elméleti edzéssel folytattuk az előkészületeket. A legnagyobb problémát a létszám jelentette; kiderült, hogy erre az idényre nem hozhatunk orosz légiósokat, több játékos (Bartók, Sándor Bence és Diószegi Bence) a felnőtt csapattal edzett, ami önmagában örvendetes, de emiatt egyáltalán nem tudtunk csapatszintű felkészülést végezni, ami az alaprendszereket foglalta volna magába. A hangsúly így átkerült az egyéni képzésre. Sikerült három edzőmérkőzést leszervezni; egyet idegenben játszottunk le a Vasas csapatával, majd oda-vissza meccset vívtunk a Jegesmedvék ellen. Ezeken a mérkőzéseken is kitűnt, hogy nagyon nehéz szezon vár ránk, kiállni sem tudunk az U 18-as játékosok nélkül.


A kvalifikáció, valamint az alap-és középszakasz fő eseményei

Szeptemberben 10 csapattal elkezdődött a kvalifikáció, ahol egy fél kör lejátszása után alakult ki az alsó és a felsőház mezőnye. Éppen ebben az időszakban sújtott le ránk a koronavírus, ezért az itt lejátszott 8 mérkőzésből csak egyet sikerült megnyerni, kettőt hosszabbításban, illetve büntetőlövésekkel veszítettük el, míg a többit rendes játékidőben. Örvendetes fejlemény volt, hogy a Fehérvár ellen sikerült pontot szerezni, csak szoros mérkőzéseken maradtunk alul a MAC és a Vasas csapata ellen. Ezeken a találkozókon hiába voltunk hosszú ideig partnerek, a létszámgondok miatt a végén rendszerint elveszítettük a mérkőzéseket. A selejtező után az alsóházba kerültünk; itt sikerült egyre jobb játékot produkálnunk. A konkrét eredményeinket nagyban meghatározta a játékosállomány aznapi minősége és mennyisége. Két oda-vissza kör után a 16 mérkőzésből tízet rendes játékidőben, egyet hosszabbítás után nyertünk meg, ez az alsóház 2. helyére volt elegendő. Ezután következett a középszakasz, ahol 6 mérkőzést játszottunk, a hatból 4-et megnyertünk, így a második helyet szereztük meg a Vasas mögött. Itt már igazán jó mérkőzéseket tudtunk játszani, mérkőzésről mérkőzésre lépdeltünk előre. A negyeddöntőbe való kerülésért az Újpest csapatával kellett megküzdenünk; két igen szoros mérkőzésen maradtunk alul, az elsőn üres kapus góllal kaptunk ki, a visszavágón pedig hosszabbításban.


Létszámgondok és eredmények

A létszámgondjainkat csak fokozta, hogy Sándor László szeptemberben közös megegyezéssel befejezte a pályafutását. Még augusztusban érkezett hozzánk Gyergyószentmiklósról Lőrincz Szabolcs, aki az idény során nagyon sokat fejlődött és igen hasznos igazolásnak bizonyult. Decemberben a szintén gyergyói származású Benedek Gergő jelezte, hogy szeretné Debrecenben kipróbálni magát, de sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeinket. Nagy Zalán már november elején bejelentette, hogy szeretné abbahagyni a versenyszerű hokit. Számos beszélgetés után sikerült meggyőznöm, hogy segítsen a csapaton a szezon végéig. Ezt meg is tette, de már nem volt motivált, az edzésekről is kimaradozott, így ő sem tudott igazán a csapat hasznára lenni, végül februárban visszavonult. December közepén Kaskötő Levente lesérült, nem tudott már visszatérni, így nagyon sok mérkőzésen 2-3 hátvéddel, illetve csatárból átképzett „kényszerhátvédekkel” játszottunk. A legnagyobb probléma az egész idényben az volt; hogyan tudjuk megosztani az U 18-as játékosokat a két korosztályban úgy, hogy mindenütt meglegyen a szükséges létszám is és megmaradjon az eredményesség is. Nagyon jól jött, hogy Mihalik András decemberben visszatért a finnországi kitérőjéből, őt januárban Szabó Kornél is követte.

"A visszatérőkből nemcsak az ifi korosztály profitált, nekünk is sikerült többször jó kerettel kiállni, ilyenkor bebizonyosodott, hogy ütőképes összeállításban képesek vagyunk bármelyik csapatot megverni."

A legnagyobb kihívás számomra az volt, hogy a rendszerben tartsam a játékosokat. Nagyon nehéz motiválni azokat a srácokat, akiknek nincsenek céljai, illetve kilátásai a jégkorongsportban. Próbáltam úgy összeállítani az edzésprogramot és a terveket, hogy élvezzék, ugyanakkor a munkát is végezzék el. Úgy vélem, hogy ezt jobbára sikerült megvalósítani, köszönöm a srácoknak jó hozzáállást, képességeihez mérten mindenki megpróbálta a maximumot nyújtani! Maradt bennünk tartalék, ám a negyeddöntőben azt éreztem; nem mindenki hitte el, hogy képesek vagyunk továbblépni.

Az idény egészére visszatekintve nincsen bennem hiányérzet. Nagyon nehéz szezonon vagyunk túl, örülök annak, hogy minden mérkőzésen sikerült helytállnunk, annak ellenére, hogy gyakorta csak nagyon szűkös keret állt a rendelkezésemre. A kapusok teljesítményével teljesen elégedett vagyok, Ambrus Levente nagyon sok mérkőzésen emberfeletti teljesítményt nyújtott, Antek Tamásnak két fronton helytállva is sikerült egy jó szezont produkálnia, megkapta a megfelelő meccsterhelést. Gönczi Bencének is tudtam jégidőt adni, bár nem annyit, amennyit az edzésmunkája alapján megérdemelt volna, a tréningeken kiemelkedően dolgozott az egész szezonban. Sajnos, az eredménykényszer és a lehetőségek vékony határvonalán kellett egyensúlyoznom úgy, hogy lehetőleg egyik fél se lássa kárát. A bajnoki mérkőzésekre összesen 161 jeges és 138 száraz edzéssel, valamint 19 elméleti foglalkozással készültünk fel.


A 2020-21-es idény az adatok tükrében:

Vezetőedző: György József
A korosztály nevezési létszáma: 19
Korhatárok: 2000.01.01 és 2002.12.31.

A DHK eredményei:

-kvalifikáció: 8 meccs - 5 pont/9. hely
-alapszakasz: 16 meccs - 32 pont/2. hely
-középszakasz: 6 meccs - 12 pont/2. hely
-negyeddöntő: UTE-DHK 2-0

Bajnoki helyezés: 6.

Kivonat a játékos statisztikákból (Asz):

10. Borbát M: 17 pont  (7+10)
17. Bartók A.: 14 pont (6+8)
20. Mihalik A.:  13 pont (5+8)
23. Spakovszky 12 pont (7+5)
35. Sándor B.       7 pont (2+5)

Kapusok:
1. Ambrus L. 92,77 %

Ne maradj le semmiről!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

  • TEVA
  • PWC
  • B.R.A. Company
  • CJHL
  • Marczi Skate
  • Debreceni Sportcentrum
  • ZolComp Network Kft.
  • Debreceni Jégcsarnok