Tanulmányút Finnországban

A Debreceni Hoki Klub és a DEAC három edzője, György József, Borbát Norbert és Okos Csanád egyhetes szakmai tanulmányúton vett részt Finnországban, Tampere városában, ahol betekintést nyertek a finn jégkorong-utánpótlás mindennapjaiba. A látogatás célja az volt, hogy első kézből ismerjék meg, hogyan dolgoznak azok a klubok, amelyek a világ egyik legerősebb jégkorong-nemzetének utánpótlását adják.

Kiemelt segítségükre volt Tobiasz Bigos, az Ilves U18-as csapatának másodedzője. Rajta keresztül sikerült bejutniuk a legnagyobb tamperei klubok az Ilves, a Tappara és a Koovee edzéseire, ahol részletes képet kaptak a finn utánpótlás szakmai felépítéséről. Emellett lehetőségük volt beszélgetni magyar játékosokkal is, akik jelenleg Finnországban pallérozódnak (Gyulai Benedek, Nagy Botond), és olyan szülőkkel, akik gyermekeik révén már évek óta részesei a finn jégkorong-kultúrának.

A szakmai napok során a delegáció bejárta a város két legnagyobb jégkomplexumát, köztük a legendás Hakametsä Arénát, ahol az Ilves, a Tappara és a Koovee U16–U20-as korosztályos csapatai edzenek. A létesítmény több pályával rendelkezik, köztük egy 6–7 ezer fős arénával, egy kisebb, 250 férőhelyes edzőcsarnokkal, valamint egy harmadik, lelátó nélküli edzőpályával. Emellett felkeresték a Sentteri Hallit nevű központot is, ahol a fiatalabb, U12–U15-ös csapatok edzenek. Itt szintén több jégfelület található, amelyek egyszerre biztosítanak lehetőséget a klubok számára a párhuzamos edzések megtartására.

A finn rendszer felépítése rendkívül strukturált és tudatos. Az U16–U20 korosztályok heti 6–7 jeges edzéssel dolgoznak, és minden alkalmat kötelező szárazedzés követ vagy előz meg, amelyet külön erőnléti edző vezet. Minden korosztályban egy vezetőedző, egy másodedző és egy kapusedző felel a munkáért, és jellemző, hogy a szerepek edzésről edzésre cserélődnek, hogy a játékosok minél többféle megközelítéssel találkozzanak. Az edzéseket gyakran a szakmai igazgató is felügyeli, heti rendszerességgel.

A finn oktatási rendszer is támogatja a sportolók fejlődését. Az iskolák órarendjébe beépített „sportóra” lehetőséget ad arra, hogy a diákok délelőtt 8 és 10 óra között edzésen vegyenek részt. Ezeken a foglalkozásokon elsősorban az egyéni készségek fejlesztésére helyezik a hangsúlyt: a korcsolyázás technikájára, a lövésekre, a passzokra és a korongkezelésre. A délutáni edzések ezzel szemben csapatfókuszúak a kapusok 15–20 percet külön dolgoznak, majd a mezőnyjátékosok „game-like” szituációkban gyakorolnak, például breakout, regroup, ozp és entry zone helyzeteket.

A finn edzésfilozófia központi eleme a nyomás alatti játék, ahol minden gyakorlat célja a döntéshozatal fejlesztése valós, mérkőzéshez hasonló környezetben. Ennek eredményeképp a játékosok fiatalon megtanulják kezelni a gyors helyzeteket, felismerni a lehetőségeket és reagálni a változó játékszituációkra. Bár az edzők szabad kezet kapnak az edzéstervezésben, a három klubban látott gyakorlatok szinte azonos felépítésűek voltak, ami a rendszer egységességét és hatékonyságát tükrözi.

A kisebb korosztályoknál (U12–U15) az állomásos edzésmódszer a jellemző, ahol a korcsolyatechnika, a lövések, a passzok és az 1-1, 2-1, 2-2 szituációk váltakoznak. Hetente egyszer dedikált korcsolyatechnikai edzést tartanak, kapus és korong nélkül, amely során 60 percen át kizárólag a mozgáskoordináció és az egyensúly fejlesztésére koncentrálnak. Az U14-es korosztályban minden nap van jeges és száraz edzés, jellemzően 60–90 perces blokkokban. A finn edzők kiemelt figyelmet fordítanak a fegyelemre és a pontosságra minden játékos maximális koncentrációval hajtja végre a feladatokat, hiszen a nagy versenyhelyzet miatt mindenki tudja, hogy csak a legjobbak juthatnak tovább.

A megfigyelések alapján egyértelművé vált, hogy a siker kulcsa a korai technikai fejlesztésben és a tudatos képzésben rejlik. Finnországban már U12-es korban olyan magabiztosan korcsolyáznak a játékosok, mint a felnőttek: fejjel felfelé, pontos passzokkal, erős lövésekkel és taktikai érettséggel. Edzőink szerint a legnagyobb különbség az, hogy Finnországban az egyéni képességek fejlesztése már az alapoktól kezdve fókuszban van, és minden körülmény az infrastruktúrától az iskolai támogatásig ezt szolgálja.

A tanulmányút zárásaként a debreceni edzők szerint számos elemet érdemes lenne beépíteni a hazai rendszerbe, különösen az egyéni technikai képzés és a játékhelyzet-alapú edzések területén. A finn modell nemcsak inspiráló, hanem egyúttal megmutatja, hogy hosszú távú, következetes munkával a magyar jégkorong is tovább erősítheti utánpótlásbázisát.