A találkozón kemény küzdelemre, nagy csatára lehetett számítani, egyrészt azért, mert a miskolci együttes jó erőkből áll, másrészt a két szomszédvar összecsapásai mindig külön izgalmakat tartogatnak.
A találkozó alakulását György József vezetőedző elemezte.
„A kezdetektől sokkal aktívabbak voltunk, ráerőltettük akaratunkat az ellenfélre, nyomás alá tudtuk helyezni őket. Megvoltak a helyzeteink is, a hazaiak többször csak szabálytalanul tudták megállítani a mieinket. Három alkalommal játszhattunk előnyben, de csak helyzetekig jutottunk. A 2. harmadban volt a legnagyobb a fölényünk, ami gólokban is megmutatkozott; a 29. percben 6-5 ellen támadtunk, késleltetett kiállítás helyzetében volt a hazai csapat. Ekkor Bartók passzolt be középre Mihalik Gergőnek, akiről a kapuba került a korong, majd rá másfél percre Bartók szólóból megszerezte a második találatunkat. A 35. percben előnybe kerültünk, a miskolciak egy elvesztett korongot beemeltek a harmadunkba, a játékszer Antekről felpattant és behullott a kapunkba. Szerintem ez volt a fordulópont, a Jegesmedvék nagyon elkezdtek dolgozni az egyenlítésért. A 3. harmad elején egy kontrából kilőtték a lepkés felsőt. A 44. percben történt a kényszerű kapuscsere; Antek sérülése sajnos megfogta a csapatot, Gönczi Bencének „hidegen” kellett helyt állnia. A 48. percben egy eladott korongból megszerezte a vezetést a hazai csapat; takarásból lőttek a botos alsóba. A mérkőzésből még 10 perc volt még hátra, amikor Borbát egy szerencsétlen ütközés után nem tudta folytatni a játékot. Átszerveztük a csapatot, megtettünk mindent az egyenlítésért, de a helyzeteket sorra kihagytuk, majd hátrányba kerültünk és az 58. percben egy közelről rátett korong Gönczi lábai között a kapunkba került. Antek 44 percet védett, 22 lövést kapott, ebből kettő lett gól. A 44. perc végén a fejvédőjét találta el egy lövés, a metszőfoga letörött, a szájprémje széthasadt, ezért Gönczi állt be, 11 lövést kapott, ebből két gólt.
Nagyon jó mérkőzést játszottunk, mindenkiben megvolt a kellő energia és végig nagyon fegyelmezetten küzdöttünk, a szerencse azonban nem volt mellettünk. Nagyon sajnálom Antek sérülését, majd a Borbátét is (szerintem neki nem lesz hosszadalmas a felépülése), illetve azt, hogy egy jó mérkőzésen nem sikerült pontokat szereznünk, pedig a játék képe alapján megérdemeltük volna. Sejtettem, hogy nekünk kelleni fog még legalább 2-3 mérkőzés arra, hogy megszokjuk a tempót. Még mindig nem tudtuk összerakni a sorokat, nem találom azokat a triókat, akik között működik a kémia, mostanáig csak az egyik sorunk remekel és játszik eredményesen. Az előnyös játékunk alakul, de a befejezéseknél még nem vagyunk elég határozottak és nincsen elég önbizalmunk.”
Diószegi Szabó Bence a játékosok szempontjából értékelte a mérkőzést.
„Én úgy érzem, hogy a múltbeli eredményektől függetlenül, jól álltunk bele a meccsbe. A kezdés is sikeres volt, kétgólos vezetésre tettünk szert és a 2. játékrészt is elég erősen indítottuk. Kicsit változott a helyzet, amikor kaptunk egy gólt emberelőnyben. Nem mondanám, hogy azután nem hajtottunk teljes erőbedobással, de sajnos nem mentek be a helyzeteink. Szerintem, ha folytatjuk a megkezdett munkát, akkor az erősebb csoport tagjaival is fel tudjuk majd venni a harcot.”
DVTK Jegesmedvék Akadémia – Debreceni HK 4-2 (0-0, 1-2, 3-0)
Gólszerzők: Mihalik A., Fazakas, Csíki és Kamarási, illetve Mihalik G. és Bartók