A mérkőzés nagyjából az 1. harmad végéig volt nyitott, de valójában már akkor is nagy fölényben hokiztak a házigazdák. Az 5. percben Szöllősi, majd a periódus felénél Metzler szerzett gólt, a játék képe azonban még nagyobb hazai fölényről árulkodott, 14-2 volt a kapura lövések száma.
A 2. játékrész elején Németh talált be, aztán több gól a harmadban már nem esett, a srácok gyakran szabálytalanságok árán tartották az eredményt. A játék képét továbbra is a Vasas-fölény formálta, a fővárosiak négyszer annyit lőttek kapura, mint a debreceniek.
Sajnos a helyzet a záró harmadban sem változott; Karó már a 19. másodpercben növelte a különbséget, a 48. percben emberhátrányban is betaláltak, az 55. percben aztán meglőtték a 6. góljukat is.
A hazai gárda végig dominált ezen a találkozón, folyamatosan nyomás alatt tartották a játékosainkat, akik nagyon nagy hibaszázalékkal játszottak és a küzdésben sem vették fel az ellenféllel a versenyt. A Vasas más tempóban hokizott, mint a srácok előző ellenfelei, nyilvánvaló, hogy a jövőben a mieinknek is jóval többet kell nyújtani a szokásosnál, elkerülendő a hasonló vereségeket.
Okos Csanád vezetőedző a találkozó után adott értékelésében taglalta a kudarc okait és kitért a tennivalókra is.
„A Vasas az első perctől kezdve irányította a játékot, folyamatos nyomást helyeztek ránk, amiből nem tudtunk kimászni. Az egy-egy elleni párharcokat rendszerint elveszítettük, nagyon sok korongot ajándékoztunk oda nekik, lényegében nem voltunk elég élesek, sem fizikálisan, sem pedig fejben. A kontratámadásaink megvoltak, de az utolsó pillanatban rossz döntéseket hoztunk ezért többségében nem a kapu irányába repült a korong, ez látszik a kapura lövési statisztikában is. A mai teljesítményünkkel nyilván nem lehetünk elégedettek, ami építő jellegű lehet, hogy ennél sokkal többre képes a társaságunk. Remélem, tanulópénzként éljük meg ezt a meccset, ami rávezet arra, hogy az ilyen kaliberű csapatokkal szemben sokkal több küzdőszellemre, kitartásra és fegyelemre lesz szükségünk. A fejlődéshez nem elég csupán annyi, hogy felvesszük a mezt és kiállunk egy jó kaliberű csapat ellen, ennek kizárólag akkor van értelme, ha 60 percen keresztül keményen toljuk a szekeret, nem foglalkozva semmi mással. Csakhogy minden perc, amit a pályán töltünk, a magasabb szintre lépésünket szolgálja, máskülönben csak az önbizalmunk rombolására alkalmas a számla, ami hosszú távon nem olyan kellemes érzés.”
A játékosok közül ezúttal Kovács Soma mondta el a véleményét.
„Úgy vélem, hogy az eddigieknél jóval gyorsabb, keményebb meccset kellett megvívnunk a Vasas ellen. Erre nem találtuk a fókuszt, az ellenfél erős letámadásokkal és szervezett játékkal sok kapura lövést produkált. Ez talán a mi oldalunkon hiányzott, ahogyan azt a kapura lövések aránya is alátámasztja. A továbbiakban meg kell említeni Révész Zsuzsi teljesítményét, aki remekül helyt állt a kapunkban. A helyzetkihasználásra és a védekező harmadbeli helyezkedésre kell majd odafigyelni, mivel a következő találkozók minimum ebben a tempóban fognak zajlani.”
Vasas SC – Debreceni HK 6-0 (2-0, 1-0, 3-0)
Gólszerzők: Karó (2), Szöllősi, Metzler, Németh és H. Kiss