Az első harmadot ígéretes játékkal indították a mieink. Nem sokkal a korongbedobás után tűzijátékot rendeztünk a vendégkapu előtt, de a helyzeteink kimaradtak. A 8. percben emberelőnybe kerültünk, jól forgattunk az ellenfél harmadában, végül Borbát verte be Bartók pontos átadását. A harmad közepe táján magasabb fordulatra kapcsoltak a miskolciak, a játék képe azonban keveset változott.
A 2. játékrészben is számos helyzetet dolgoztunk ki, ám a befejezések nem sikerültek. 30.27-nél kapust cseréltünk, Végh Dániel váltotta Gönczi Bencét a ketrecünk előtt. Egyre veszélyesebben hokizott a miskolci csapat, főként emberelőnyben. A 39. percben Sántha ugrott ki a védőink közül, a lövését Végh Dani hárította, az ismétlés azonban beakadt. Néhány másodperccel később emberfórban visszavettük a vezetést, Bartók lövése után volt kipattanó, ezt Mihalik Gergő értékesítette. A harmad végén nem figyeltek a védőink, a vendégek újabb szólót vihettek, de ez szerencsére kimaradt.
A 3. periódust jobban kezdték a vendégek, megszállták a kapunk előtti teret, Végh Dani azonban nagy formában védett. A 43. percben Bartók és Molnár akaszkodott össze, mindketten mehettek zuhanyozni, a hazai támadó kiválása komoly érvágás volt csapattársai számára. Idegesen, pontatlanul hokiztak a mieink, mígnem a vendégek megismételték az első góljukat megelőző akciót: ketten léptek el a védőinktől, Kocsis lövését kapusunk bravúrral védte, Barkó ismétlését azonban nem tudta hárítani. A mérkőzés vége felé feszültté vált a hangulat, mindkét oldalon sorjáztak a kiállítások, gól azonban nem esett, bár a hazaiak az utolsó egy percben időt is kértek. Mivel a hosszabbítás is gól nélkül pergett le, következtek a rávezetések. Ebben a műfajban a miskolciak bizonyultak jobbnak, a döntő gólt Csíki Hunornak írták be a jegyzőkönyvbe.
Lendületes, kemény meccset vívott egymással a két együttes. A találkozó első és második harmadában a debreceniek játszottak fölényben, sok jó helyzetet teremtettek, de javarészt adósok maradtak a befejezésekkel. A mérkőzés végén a vendégek támadtak többet, a rendes játékidőben azonban maradt a döntetlen állás, a Miskolc a szétlövésben nyerte meg a meccset.
A mieinket György József távollétében Okos Csanád irányította, aki az alábbi véleményt fogalmazta meg.
„Jól kezdtük a mérkőzést, agresszívak voltunk, bátran ütköztünk és a játékunk képe sem volt rossz. Az 1. harmadban sok helyzetünk maradt ki szépen megjátszott akciók után. A támadó szellem még jobban rányomta a bélyegét a második játékrészre. Nagyrészt a támadásokkal foglalkoztunk, miközben a védelmünk a kelleténél jobban megnyílt a miskolciak előtt. Sajnos, az utolsó játékrészre nem tudtuk összekapni magunkat, a vendégek jobban játszottak, sokkal veszélyesebbek voltak, mint mi. Összességében nem játszottunk rossz mérkőzést, tény, hogy a küzdőszellemünk és az akaratunk sokkal inkább megmutatkozott, mint a fegyelmezett és biztonságos helytartás. (Gönczi) Bence és (Végh) Dani remek teljesítménnyel szolgálták a csapatot!”
Sándor Bence így látta a jégről a mérkőzést.
„Szerintem nagyon jó meccset játszottunk. Az első harmadban egyben volt a csapat, sikerült is előnybe kerülnünk. A 3. harmadra szétestünk egy kissé, ahelyett, hogy csapatszinten oldottuk volna meg a feladatokat, jobbára egyénileg próbálkoztunk. A küzdéssel nem volt gond, mindenki beletett a meccsbe apait-anyait. Bár sokat blokkoltunk, szükség volt a stabil kapusteljesítményre is. Végh Daninak volt több dolga, szerencsére nagy formában hárított. Így sem tudtunk nyerni, mivel a találkozó végén nem voltunk eléggé élesek. Ezen a téren még javulnunk kell a közeljövőben.”
Debreceni HK – DVTK Jegesmedvék 2-3 bü (1-0, 1-1, 0-1, 0-0, 0-1)
Gólszerzők: Borbát és Mihalik G., illetve Sántha, Barkó és Csíki